Március elején Zoli bácsi szolt a csoportnak, hogy a novemberben rossz idő miatt elmaradt kirándulást március 20-án tartjuk meg. Elmondta, hogy a zirci természettudományos múzeumban csillagászok mutatják meg a napfogyatkozást, mamutot is láthatunk és túrázunk a Gallya patakon található római fürdőhöz. Ez jó programnak ígérkezett.
A kirándulás reggelén kicsit fázósan, de kíváncsian indultunk az útnak. Zircen nagyon régen jártam, ezért érdeklődve figyeltem, merre járunk. A múzeum kis épületénél elég sokat kellett sorba állni, így volt időnk meghallgatni, mit kell nézni a tésztaszűrőn, mi mutatja a részletes napfogyatkozást.
A főépületben először az apátsági könyvtárat néztük meg, ahol néma csendben hallgattuk az idegenvezetőt és csodáltuk a régi könyveket. Azért a pannonhalmi nagyobb volt.
A természettudományos kiállításon két csoportra osztottak bennünket, egy-egy idegenvezetővel. Alapos tájékoztatást kaptunk szóban és látványban a Bakony ásványairól, élővilágáról. Nekem legjobban az ásványkiállítás tetszett, de volt, akinek a lepkék, másoknak a nagyobb vadak. A mamutot viszont mindenki megcsodálta.
Ebéd után átutaztunk Bakonynánára, ahonnét a kék jelzésen elértük a római fürdőt. Szerencsére Zoli bácsi mondta, hogy sportos cipőbe menjünk, így nem volt gond a túra. Szép látvány volt a kanyargós patak, a zubogók. Egy Hatalmas fa kiálló gyökereinél csoportképet is készítettünk. Először nem láttam meg a római fürdőt, amíg el nem magyarázták, hogy a vízesést hívják így. Szívesen b álltam volna, de hideg is volt és simán elsodort volna víz. Visszafelé a másik oldalon mentünk a buszhoz, innen sokkal magasabbról láthattuk a patakot.
Kellemesen elfáradva és élményekkel tele érkeztünk haza, ahol volt mit mesélni.
Bakos Bálint
8.b
Utolsó kommentek