Közös úton közös jövőnkért

"Június utolsó napján hétfőn a Hét vezér téren gyülekeztünk. Felpakoltuk a csomagokat és már indultunk is. A másfél órás út után megérkeztünk a várva várt helyre, Balatonlellére. Miután belaktuk a szobát egy kisebb városnéző túrára indultunk. Megnéztük a Balaton partot és a strandot. Ezután következett a vacsora és egy esti partnézés. Ekkor lehetett venni kürtöskalácsot és még sok mást is. Aztán visszatértünk a szállásra egy rövid csapatépítő játékon vettünk részt a jászkisériekkel közösen. Ezután megkezdődött az első éjszakánk a Hotel Lellében. Ahhoz képest, hogy az első napunk volt egy új helyen, egész jól telt!"

"Egy borús hétfői délutánon útnak indultunk Balatonlelle felé. Egy óra bolyongás után a szállodába értünk. A jászkiséri csapat már ott volt. Elfoglaltuk szobáinkat, kipakoltunk, majd feltérképeztük a város egy részét, kezdve a Balaton-parttal. Egy óra múlva már a hotellel szembeni étteremben vacsiztunk, ami nagyon finom volt. Utána sétáltunk a Balaton-parton. A magyar ember tudja, hogy a Balatonnak ezer arca van. Láttuk, hogy este milyen szeszélyes tud lenni. A szél a hullámokat haragosan csapkodta a sziklákoz. A viharjelző fenye sűrűn pislogott ránk. A part fényei különleges alakokként tükröződtek a vízben. Amikor visszaértünk egy kis csapatépítésben volt részünk, ami szerintem elég mókásra sikeredett. Majd lezuhanyoztunk, és egy kis beszélgetéssel, majd alvással zártuk az első napot."

Tanulói beszámolók 

Egy újabb kiránduláson vettünk részt a pályázat keretén belül június 15-én, vasárnap. A mostani úti cél a Budapest melletti Százhalombatta volt. A buszra újra felült együtt a 32 gyerek. 

    Miután megérkeztünk a városba a busz azonnal a régészeti parkhoz vitt, ahol már vártak bennünket. Csoportokba rendeződtünk, és minden csapatnak meg kellett találnia a parkban elrejtett vödröket, a küldetéshez papírokat kaptunk, ahol utalásokból rá kellett jönnünk a rejtekhelyekre. Majd amikor megtaláltuk a vödröt, egy régészhez kellett mennünk, ahol kipróbálhattuk, milyen régészkedni. A vödörnyi földből ki kellett szitálnunk minden értékes dolgot, és azt is megtudtuk, hogy egy kődarab is milyen fontos lehet egy ásatásnál. Amint végeztünk a válogatással, egy másik asztalhoz ülve analizálhattuk a leleteket nagyítóval és mikroszkóppal. Aztán a restaurátorok munkájából kaptunk ízelítőt, összetört cserépdarabokat ragasztottunk össze.

     A kézműveskedés után kőkorszaki tízórait kaptunk, ami a lepény volt. Az étkezés után az idegenvezetővel beléptünk a híres halomsírba, ahol misztikus utazást tettünk egy régmúlt kor temetkezési szokásába. Miután körbejártuk a parkot, visszamentünk a táborhelyre, és ismét megkóstolhattunk egy vaskori ételt, amely ott főtt a bográcsban. Mindenkinek szokatlan volt az egytálétel íz világa, de azért lelkesen kóstolgattuk a csicseriborsót és a hántolt árpát.

     Az ebéd után a XiloTon együttes koncertjét hallgathattuk meg, ahol a közönséget is bevonták, és mi is kipróbálhattunk hangszereket. Majd elbúcsúztunk a régészeti parktól és a Matrica (Mátrika) múzeumba indultunk, ahol őskori tárgyak, százhalombattai tárgyi emlékek és interaktív játékok gazdagították a kirándulásunk.

     A Szent István téren nézelődtünk és fagyiztunk. Még egy utolsó sétára indultunk a Duna parton, ahol temérdek kagyló között keresgéltünk, a kavicsokkal kacsáztunk.

     Fáradtan, de élményekkel gazdagon szálltunk le Sümegen a buszról.

                                                                                                                    Bozovic Zorka

Az irodalmi hagyományokkal való ismerkedésünket a Kisfaludyakkal folytattuk, megismerkedtük Sándor és Károly életével és műveivel. Meglátogattuk a Városi Múzeumot, amely Kisfaludy Sándor szülőháza és lakhelye volt. A temetőben is felkerestük Kisfaludy Sándor és feleségének síremlékét, és Kisfaludy Sándor egyik leghíresebb művének, a Himfy-verseknek egy kis rövid részletével „hajtottunk fejet” előttük. Kisfaludy Sándor másik művével a Regék cíművel is foglalkoztunk, ebben a környékbeli- ma már romos vagy meg sem lévő – várakról olvashatunk. Gyűjtőmunka keretében mi is keresgettünk mondákat ezekről a várakról (Tátika, Somló, Csobánc stb.) Tátika várát fel is kerestük egy kis kirándulás keretében. Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa című versét nemcsak megtanultuk, hanem ppt- bemutatót is készítettünk hozzá.

Darnay Kálmán, a XIX. században Sümegen élt amatőr régész és muzeológus könyvéből, a Kaszinózó táblabírákból olvasott anekdoták a sümegi nevezetes és nemzetes urakról, asszonyokról sok kellemes és mulatságos percet szerzett nekünk a szakkörön. 

Sétát is tettünk Sümegen, felkerestük városunk nagyjainak emléktábláját, és élettörténetük, városunkért végzett munkájuk is mertetésével emlékeztünk meg róluk. ezek közül iskolánk névadóját, Sümeg egyik jótevőjét, Ramassetter Vincét és tevékenységét emelném ki. Kékfestésből és borkereskedésből szerzett vagyonát- örökösök híján- a város javára fordította: óvodát, reáliskolát (a mai gimnázium elődje) és kórházat alapított.

Ez az előadás rendhagyó volt abban a formájában, hogy filmvetítés adta a gerincét. Az előadás első részében gondolatébresztő jelleggel, a tanulók életéből vett példákon át a fogalom megismertetése, értelmezése történt meg. Ezt a tanulók már saját tapasztalataikkal, gondolataikkal egészítették ki. Közös álláspontot alakítottak ki, megállapították, hogy ők maguk is képesek tenni a társadalmi igazságosság és egyenlőség érdekében.

 Ezután megnéztük Az utolsó padban című filmet. Ez a film a hetvenes évek közepén készült, s aktualitása ma is érvényes, ha nem is ennyire élesen, mint ahogyan a film bemutatja. A középpontjában egy hátrányos helyzetű roma család áll, a főszereplő a család leánygyermeke, aki a nagyvárosi iskolába bekerülve szembesül számos olyan problémával, melyekkel korábban nem találkozott. A film azt a folyamatot mutatja be, a környezet hogyan befolyásolja hozzáállásával negatív, vagy pozitív irányba az asszimilációt. A gyerekek számára közérthető nyelvezettel, értelmezhető, a világukhoz közel álló szituációkon keresztül ismerhetjük meg ezt a komoly társadalmi problémakört.

A film után a gyerekek közösen értékelték, a mai napokra vetítették a problémát, s összegyűjtötték, hogyan tudnak pozitív magatartással a mindennapokban is hozzájárulni a társadalmi egyenlőség megteremtéséhez.

Ebben a hónapban végre találkoztunk a jászkisériekkel.  Május 4-én, vasárnap, nagy izgalommal vártuk a távolból érkező busz begördülését, hogy végre személyesen is megismerkedjünk, a videobeszélgetésekből már ismerős arcokkal.

Városnézés, játszótéri szórakozás, ismerkedési est volt az első nap programja. Másnap a vártámadás feladataiban vettek részt a vendégek is, délután vártúra, városi séta, este búcsúest következett. Kedden meglátogatták iskolánkat, sportversenyen mértük össze tudásunkat. Majd hosszasan integettünk a távozó busz után.

A hónapban tovább folytatódtak a szakköri foglalkozások, volt pályaorientációs foglalkozás is. Legtöbbet mégis a hónap eleji találkozó közösen megélt élményeiről beszélgettünk.

Négy részből álló programsorozatunk újabb állomásaként május végén az Európai Unióról bővíthettük tudásunkat. Megismerkedtünk az Unió létrejöttének állomásaival, rövid történetével, jelképeivel.

A május 25-én lezajlott európai parlamenti választások apropóján egy kicsit részletesebben foglalkoztunk az EU felépítésével, különböző szervezeteinek működésével. Ezt követően magunk is tájékozódhattunk az Unióról a http://europa.eu/kids-corner/index_hu.htm internetes oldalon. Örömmel fedeztük fel, hogy számtalan játék segítségével indulhatunk kalandos felfedezőutakra az Unió országaiba, szerezhetünk újabb információkat, ismereteket.

Az idő gyorsan eltelt, és az internet „ördöge” is megtréfált bennünket, úgyhogy európai barangolásunkat ki-ki otthon folytathatta.

Szívből ajánljuk mindenkinek, keresse fel az oldalt, mert nagyon jó!!!

Jutka néni hirdette az egyik havi megbeszélés végén, akkor még nem is igazán figyeltem oda, mert nem tartom magam jó rajzosnak. Aztán az EU-s előadás végén hallhattuk még egyszer, hogy mi lenne a feladat. Gábor bácsival informatika órán is szóba kerültek a nemzeti jelképek és szöveget is szerkeszthettünk a témához. Ha jól tudom a rajzverseny plakátját pont az egyik hetedikes diák csinálta.

A téma érdekesnek tűnt miután Zsuzsa nénivel és Gábor bácsival megbeszéltük, hogy mit lehetne a témában alkotni. Az elképzelésem jónak tűnt, gondoltam, megpróbálom megfesteni amit elterveztem. Petőfi versét szerettem volna képekbe önteni. Több, kevesebb sikerrel elkészült az alkotás. Ha helyezést nem is értem el, de legalább jól éreztük magunkat.

Remélem lesz még ilyen, legközelebb is szívesen kipróbálom magam.  

A történelem szakkör foglalkozásán Erdély nagy tájegységeivel és néprajzi értékeivel ismerkedtünk meg.

Feladatunk volt a partiumi és az erdélyi területek földrajzi meghatározása, művészetek, hagyományok, népzene, néptánc, építészet megismerése. A foglalkozáson éltünk az IKT eszközök adta lehetőségekkel. Az erdélyi virtuális körút lehetőséget adott az itt élő magyarság megismerésére. Megállapítottuk, hogy Székelyföld és Gyimes szinte külön történelmi, nyelvi, néprajzi sajátosságokkal rendelkezik.   Az „utazás” során számtalan, a jövőben hasznosítható ismeretre tettünk szert. Betekintést kaptunk Székelyföld történelmi, vallási emlékeibe is. Erdély egy-egy szép templomát, székely kapuk gazdag faragású műremekeit fedeztük fel képeken Magyarvalkón, Magyarvistán, Bögözön és Gerencén. A fordulatokban gazdag, színes székely nyelvjárásról gyűjtöttünk anyagot. A foglalkozást egy általunk elkészített kisfilm megtekintésével zártuk.

Úgy gondoljuk, hogy élményekkel gazdagon, az elkövetkezőkben a látottakat hasznosítva, egy kicsit más magyarság tudattal tértünk haza erről a foglalkozásról.

Sümeg történelmének megismerését a híresebb helytörténeti kutatók életének, munkásságának feldolgozásával kezdtük. Darnay Kálmán, Ádám Iván, dr. Hőgyész László kutatómunkáját kiselőadások során mutatták be egymásnak a tanulók. Munkájukhoz internetes forrásokat, képeket is használtak, PPt-t is készítettek.

Ezután városunk és környékének történelmét kísértük végig az őskortól a XX. századig. Az őskori kovabányától az ókori római emlékeken keresztül a honfoglalás koráig, az első ismert településig, Marcalfő létrejöttéig kevés forrás áll rendelkezésünkre, ezeket helytörténeti kutatóink munkáinak köszönhetően tanulmányozhattuk. A helyi múzeum ebből az időszakból kiállított emlékeit is láthatták a tanulók (kőgyűjtemény, Darnay Kálmán múzeumának megmaradt, helyben lévő anyaga).

Megismertük a Fehérkövek mondájának történetét. Illusztrációt készítettünk hozzá és a rendkívüli- a magyar és a földrajz szakkörösökkel közösen szervezett- kiránduláson meg is néztük a mondát ihlető fehér sziklákat. Ott is elhangzott a sümegiek által jól ismert szomorú történet.

Sümeg egyik leghíresebb nevezetessége a sümegi vár. Építésének körülményeit, az építkezés szakaszait, az építtető veszprémi püspököket több szakkörön keresztül dolgoztuk fel különböző módszerekkel. PPT-t készítettünk, rekonstrukciós térképen jelöltük az egyes építési szakaszokat, a vár részeit, ezután pedig a magyar szakkörösökkel együtt el is látogattunk a sümegi várba.

Eddig ez a szó, csak egy egyszerű fogalom volt számomra, de most, hogy jobban megismertem, rengeteg dolog jut róla eszembe.

Május 20-án délután összeültünk az informatika teremben, hogy megismerkedjünk az Európai Unióval. A játékos bemutató elején meghirdettek egy rajzpályázatot, ahol a nemzeti értékeinket kell lerajzolni.

Ezek után megnéztük a társaink által készített bemutatókat az Európai Unióról. Rengeteg dolgot tanultam meg belőle. Tudtátok, hogy országunk egyelőre azért nem használja az EU hivatalos fizetős rendszerét, mert hazánk nem felel meg bizonyos feltételének? Valamint gondoltátok volna, hogy Magyarország hét évig tárgyalt azért, hogy az Uniónk tagja legyen?

A bemutató után tapssal jutalmaztuk a készítőket, majd a számítógépeken kezdtünk dolgozni. Zoli bácsi érdekes dolgokról kérdezett minket, amire a választ az interneten találhattuk meg. Mindenki izgatottan kutatott az Európai Unió honlapján.

A feladat után megnéztünk egy videót, ismét az EU-ról. Elmesélték az alapítás történetét. Szerintem nagyon érdekes volt. A megtekintését követően Zoli bácsi megmutatott egy oldalt, ahol sok fontos információt találhatunk az uniónkról. Rengeteg pénzt és támogatást kapunk! Büszke vagyok az országra, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz!